Történelmi áttekintés

Rövid történelmi visszatekintés

A település nevét 1261-ben említi első ízben az egri püspök birtokairól szóló oklevél. 1286-ban Szemerei Tamás fia szemerei birtokrészét eladja a lövői Marcellus mesternek, akinek fia 1323-ban Szemere nevű birtokát az egri káptalanra hagyja. 1435-ben a Liptai családot iktatják be Szemere birtokába.

Eger vár ostromának idején a törökök elpusztítják a falut, melynek neve 1594-ig nem szerepel a dézsmajegyzékekben. 1580-ban Rudolf király Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozza, de a tényleges birtokosok, a Liptaiak megakadályozzák a Mocsáryak birtokbaiktatását. A birtokjog kérdését végül az 1600-as évek végén a két család között létrejött szerződés szabályozza, melynek értelmében a falu fele része a Mocsáryakat illeti, másik fele a Liptaiak birtokában marad.

1621-ben Bethlen Gábor választott magyar király és Habsburg II. Ferdinánd koronázott magyar király megegyeznek abban, hogy hét felső-magyarországi vármegyét, köztük Borsodot így Szemere földjét is megkapja Bethlen Gábor – ekkor már „csak” Erdély fejedelmeként – a maga életére, személyes kielégítésére. Ez az állapot 1629-ig tartott. Később Rákóczy György kötött békeszerződést III. Ferdinánddal, ekkor a hét vármegyét Szemerével ő kapta meg 1645-48 között.

1759-ben a Mocsáryak az egész települést eladják Fáy Lászlónak, de a család egyik ága 1771-ben perrel visszaszerzi. 1814-től a Mocsáryaké az egész falu.

1849. március 1-én Mezőszemere és Egerfarmos határában lezajlott ütközetben az ellenség Mezőszemerére fészkelte be magát. A magyar huszár- és ágyúhadtest Egerfarmosról lőtte az osztrákokat Máriássy János honvéd ezredes vezényletével. Az ütközetet a magyar sereg elveszítette.

forrás:
Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig,
Mezőszemere, 2001, II. évf. 1. szám,
Mezőszemere, 2003, IV. évf. 2. szám